Héli lufi első napja az iskolában

– Oké, mindjárt kész vagyok – mondta Héli az órán.
– Na, mennyi 2 x 2? – kérdezte a tanító néni.
Hatalmas kéz-erdő tárult a szeme elé, és nem tudta kit válasszon. Héli úgy jelentkezett, hogy majdnem kiesett a padból, de ki is esett azonnal. A tanító néni végül felszólította Hélit,  Héliát és Bence lufit.
Héli azt mondta, hogy négy. Hélia, azt, hogy hat, Bence lufi pedig azt, hogy kilenc. Hélia olyan dühös lett azon, hogy Héli mondta a jót, hogy eloldozta a nehezékét. Héli fölröppent a plafonra, nagyot koppant és ottmaradt. Fentről a magasból elkezdett kiabálni.
– Nem igaz! A jó eredményt mondtam! BELE KÉNE TÖRŐDNÖD! Le akarok jönni innen!
– Hélia, most az egyszer kérlek meg valamire; dobd fel a nehezékemet, én majd magamra kötöm.
Hélia csak csípőre tett kézzel állt és rázta a fejét.
Bence lufi elvette tőle és felröpült Hélihez, és segített neki felkötözni a nehezéket.
Így végül Hélia is beletörődött abba, hogy nem ő mondta a jó választ.
Visszaültek és csendben tanultak. Hélia morcosan ránézett Hélire, aki csak mosolygott.